A növényi szaporodásmódok

Bevezetés

A növényvilág számtalan érdekességet rejt magában. Az egyik a sokféle szaporodásmód, amellyel a növények képesek utódokat létrehozni. Ismerjük meg ezeket!

loading

Miért szaporodnak a növények?

A növények egyik legfontosabb feladata, hogy utódokat hozzanak létre. Gyakran azért nevelnek illatos, színes virágokat, hogy rovarokat vonzzanak magukhoz, amelyek segítségével megtörténik a beporzás. Száraz, vagy számukra alkalmatlan időszakban jóval korábban virágoznak és érlelik be magjaikat, hogy még azelőtt meglegyenek szaporítóképleteik, mielőtt ők maguk elpusztulnának. A növények az evolúció során a magnevelésen kívül számos más lehetőséget is kifejlesztettek a szaporodás érdekében.

loading
Cseperedő utódok

Szaporodás maggal

A maggal való szaporodás a legáltalánosabban elterjedt a növények között. Ez másként alakul a nyitvatermőknél (például a fenyők) és másképp a zárvatermőknél (a legtöbb színes, virágos növény). A zárvatermőknél ezt a folyamatot kettős megtermékenyítésnek nevezzük, ami egyedülálló az élővilágban. A nevét onnan kapta, hogy a folyamat során két hímivarsejt a magházban levő két sejtet termékenyíti meg. Számos növényre jellemző ez a szaporodásmód, ilyen például a kukorica, a búza, a napraforgó.

loading
A csírázás folyamata

A növényi egyedfejlődés

A megtermékenyítés után kialakul a zigóta, amely először kétfelé, majd négy- és nyolcfelé osztódik és így tovább. Az embrió gömb alakot vesz fel, majd következik a szív-, illetve a torpedó állapot, amelyben már a csíranövény minden része elkezd kialakulni.

loading

Megtermékenyítés nélkül?

Néhány növény – például a füge, a banán és az uborka – úgy hoz létre gyümölcsöt, hogy nem történik megtermékenyítés, azaz a női ivarsejtek hímivarsejtek nélkül hoznak létre termést. Az áruházak polcain kapható banánok mindegyike partenokarp, magtalan.

 

loading
Így néz ki a nem partenokarp banán

Különleges szaporodásmódok

Egy mag kinevelése kockázatos és rengeteg energiájába és idejébe kerül a növénynek. Ezt elkerülendő egyes növények ivartalan módszerekkel szaporodnak. A borostyán a talajhoz érő hajtásainak, míg az afrikai ibolya leveleinek legyökerezésével fejleszt utódokat. A mangroveerdők fái elevenszülők: ők az anyafán kicsírázott növénykéket pottyantják az alattuk lévő iszapba. A mexikói sarjika sarjai gyakran már az anyanövényen gyökeret eresztenek. A bájos nevű tyúkanyó álelevenszülő: a levélnyél és a levél találkozásánál hozza létre ’kiscsibéit’, vagyis az apró sarjakat.

loading
Mexikói sarjika
loading