Bevezetés

Miért kék az ég és zöld a fű? Hogyan tudunk adatot gyűjteni valamiről, amit meg sem foghatunk? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ha megismerjük a távérzékelés tudományát.

Energiaforrások

Távérzékelés során az adatgyűjtéshez felhasználhatunk természetes eredetű sugárzásokat, például napsugárzást. Az ilyen passzív rendszerek esetében a felszínről visszavert elektromágneses hullámokat mérjük és rögzítjük, azaz fényképet készítünk. Aktív rendszer alkalmazásakor az elektromágneses sugarak kibocsátása, majd a visszaverődő hullámok érzékelése és rögzítése is a mi feladatunk. 

Aktív energiaforrás, például lézersugárzás, használatakor a kibocsátott lézerhullámok adott felületről visszaverődő jeleit rögzítjük.

Hullámhossz tartományok

Távérzékelés szempontjából az elektromágneses sugárzások közül elsősorban a látható fényt és az infravörös tartományt használjuk. A fény különböző hullámhosszúságú elektromágneses rezgések összessége. Az egyes fénysugarak hullámhosszeltérései alkotják a színbeli különbségeket. Az anyag színe a megvilágító fény visszavert része. Ha a megvilágító fény teljes egészében visszaverődik, akkor az anyag színe megegyezik a megvilágító fény színével. A többféle hullámhosszúságú sugarakból álló fényt összetett sugárzású, az egyféle rezgésből állót egyszínű fénynek nevezzük.

Adatnyerés

Az adatokat digitális kamerákkal és egyéb szenzorokkal gyűjthetjük össze. Repülés közben a felvételek folyamatosan, a képek közötti átfedéssel készülnek. Mivel az adatgyűjtés digitális eszközökkel történik, raszterképet kapunk, amely különálló, adatokat hordozó pixelekből (képelemekből) áll. A kép élessége a terepi cellaméret függvénye. A felbontás nagyságát mindig az adott feladat határozza meg: nagy felbontás esetén óriási méretű állományokat kaphatunk, míg alacsony felbontással fontos részleteket veszíthetünk el. Ahhoz, hogy az adatokat földrajzi helyhez köthessük, hordozó eszközünket (pl. drónt) műholdas helymeghatározó rendszerrel kell ellátnunk.